EMMA: FOLYAMATOS FEJLESZTÉS A VISSZAJELZÉSEK MENTÉN – INTERJÚ TÓTH MIKLÓSSAL, AZ EHEALTH ÜZLETÁG TÁMOGATÁSI CSOPORTJÁNAK VEZETŐJÉVEL

2017-05-26

Az Enterprise Group eHealth üzletág támogatási csoportjának vezetőjével beszélgettünk, aki a 2016. évi eredményekről, az ügyféltámogatásról, az EMMA rendszer használata során beérkező hibajegyekről és azok kezeléséről, az EMMA fejlesztési menetéről tájékoztatott.

Hogyan értékeli a 2016-os évet a hibabejelentések tükrén keresztül nézve?

január 23-án kaptuk az első bejelentésünket az új hibajegykezelő rendszerünkbe, vagyis hivatalosan ekkorra datálható a rendszer indítása. Azóta 2739 jegy érkezett be, melyek között szerepel Partner által rögzített és – a belső munkáink, ellenőrzéseink során – munkatársaink által felvett ügy is. Mivel az EMMA folyamatosan fejlődik, és havi szinten kerülnek be módosítások, javítások és fejlesztések, természetes, hogy folyamatosan kapunk építő jellegű visszajelzéseket, így nem várható, hogy a bejelentések meg fognak szűnni. Bíztató jelnek ítélem, hogy a múlt év végére elértük azt a fordulópontot, amikor a megoldott ügyek száma meghaladta a bejelentett ügyekét. Ez azt jelenti, hogy az akut feladatok mellett volt fejlesztői kapacitásunk régebb óta futó ügyek, fejlesztési igények megvalósítására is.

Milyen prioritással történik a hibák kezelése?

Fontos leszögezni, hogy nem minden hibabejelentés takar tényleges hibát; ennek felmérése a konzulens feladatai közé tartozik kompetenciája szerint. A paraméterezéssel, tanácsadással orvosolható ügyek például el sem jutnak a fejlesztéshez; de amennyiben egyértelmű, azonnali beavatkozást igénylő problémáról van szó, késlekedés nélkül látunk az elhárításhoz. Minden egyéb feladat megoldása ütemezetten történik, a verziókiadási ciklusunkra illesztve. Néha egy-egy, látszólag kisebb feladat megoldása is azt igényli, hogy a rendszer alapjaihoz nyúljunk hozzá, az ütemezés során az így keletkező extra fejlesztési feladatokat is minden esetben figyelembe vesszük.

Minden fejlesztési igény megvalósításra kerül?

Természetesen vannak a rendszer alapvető logikájából, felépítéséből fakadó elvek, amelyeket kerülünk meg. Ezt szem előtt tartva azonban úgy gondolom, nincs olyan, hogy rossz vagy felesleges felhasználói igény, még akkor sem, ha az adott kérés a működési alapelvekkel szemben áll. Több esetben módosítottunk a program működésén, ha szükséges volt, akkor paraméterhez kötötten, mert a beérkező igényt életszerűnek ítéltük, úgy gondoltuk, hogy megvalósítása az EMMA fejlődését, funkcionális bővülését segíti elő.

Milyen különbséget jelent, ha egy feladat fejlesztést igényel vagy a feladat új fejlesztési igényként jelentkezik?

Megkülönböztetjük a fejlesztési igényt és a fejlesztési feladatot generáló hibát, anomáliát. Abban az esetben, ha a Partner felől érkező kérésben szereplő új funkció használatára jogszabályi kötelezettség nem él, más intézményben nem elvárt és a normál medikai ügyvitelt nem akadályozza, tisztán az adott Partnerhez köthető fejlesztési igényről beszélünk. Amennyiben egy funkcióban tapasztalt programhiba javítására van szükség, ez fejlesztői munkát, beavatkozást, fejlesztést igényel; vagyis alapvetően minden programmódosítás fejlesztést igényel.

Milyen módon oszlanak meg a hibajegykezelőbe kerülő ügyek? Melyek számossága a legjelentősebb?

Az alábbi diagramon a 2016-ban bejelentett ügyek típus szerinti megoszlása látszik. A Szöveg-képernyő hibák és apró hibák adják a bejelentések nagyobb hányadát, nagyjából 57%-át. Ezek általában a napi munkát nem akadályozó hibák, kényelmetlenséget vagy funkciómódosítást takaró ügyek. Ezen túl elmondható, hogy a bejelentések csaknem 5%-a jogszabályi környezettől független, teljes egészében új funkcionalitást takar. A támogatási igényhez, teljesítményjelentésekhez és integrációkhoz kapcsolódó feladatok jórészt konzulensi beavatkozást, segítségnyújtást jelentenek, az összes bejelentés csaknem 25%-át adják

A súlyos hibák ténylegesen valamelyik funkció használhatóságára vonatkoznak, vagyis a felhasználó hibaüzenettel találkozott. Kollégáink mindent megtesznek, hogy a verziók hibamentesen kerüljenek ki a Partnerekhez, azonban a széles paraméterezési opciók esetenként teljesen más intézményi működést eredményezhetnek. Ez a Partnerek számára előny, a tesztelés és fejlesztés számára kihívás. Amennyiben mégis ilyen jellegű hibajegy érkezik, fejlesztőkollégáink soron kívül javítják, és úgynevezett patch verzió kiadással orvosoljuk a problémát.

Mi várható a 2017-es évben?

Továbbra is dolgozunk rajta, hogy ne maradjanak „elhagyott” ügyeink, valamennyi ügyfelünk számára szeretnénk biztosítani a gördülékenység érzését. Saját érdekünk, hogy minél kevesebb elvarratlan szálat hagyjunk magunk után, így nagyobb energiával koncentrálhatunk az új ügyfeleinkre.