Magyarország piaci helyzete Kelet- és Nyugat-Európa között
2015-09-30
Egy milliárd forint – ennyibe kerül Magyarországnak naponta a bevándorlás-válság kezelése. Ráadásul ez még a csak a kezdet, aminek hosszú távon el sem tudjuk képzelni a következményeit; ahogy azt sem, hogy Európa legerősebb gazdasága hogyan érzi majd meg a menekülthullámot. Magyarország szorosan kötődik ehhez a piachoz, de évekkel korábban mégis meghirdette a keleti nyitás programját, amit az ellenzék nagy felháborodással fogadott. A Kossuth rádió Vasárnapi újság c. műsorában elemezte, hogy bevált-e az embargó és a megváltozott körülmények ellenére az elképzelés – erről kérdezték három szakterület: a vasútjáró fuvarozás, az informatika és az építőipar képviselőit. Kovács Imre (Rail Cargo Hungaria Zrt., elnök-vezérigazgató), Kovács Attila (Kész Holding Zrt., külpiacokért felelős alelnök) mellett Orbán Előd, az Enterprise Group ügyvezető igazgatója fejtette ki véleményét a témában:
Ma Magyarország exportjának a jelentős része nyugatra irányul. Nem gondolom azt, hogy Németországot a migrációs hullám két vállra fektetné; […] de az biztos, hogy átmeneti gondokat, zavarokat okozhat, leginkább a belső viszonyokban. A keleti országokkal való kapcsolat elsősorban emberi kapcsolatokon múlik, míg nyugaton sokkal könnyebb értékalapon eladni. Itt egy-egy termék, szolgáltatás, informatikai megoldás esetében magának a terméknek, a szolgáltatásnak az értékét veszik alapul a vevők; ezzel szemben keleten sokkal lényegesebb a bizalom. Ezt egy diplomáciai feladatot követően lehet napi, operatív szintű gazdasági folyamattá átalakítani.
Kovács Attila szerint Magyarországra is kezd egyre jobban rávetülni az, hogy komoly munkaerőhiánnyal szembesülünk az építőiparban. A keleti nyitásnak lehetne az a hozadéka, hogy ezeket a munkaerőréseket be tudjuk tölteni a keletről bevonható munkaerőkkel. A magyar informatikai szakemberekről Orbán Előd a következőképpen vélekedik:
A magyar szakembereknek – elsősorban az informatikai szakembereknek – a megítélése (nemcsak nyugaton, hanem keleten is) nagyon jó. Vannak hiányosságaink – legyen az a nyelvtudás, vagy hogy nemzetközi környezetben hogyan mozgunk –, de a jellemző az, hogy amit már nem vállalnak el nyugaton, még nem tudnak megcsinálni keleten, és amire nem elég a budget, és képtelenség a kijelölt határidőben megvalósítani, azt idehozzák. Mi pedig el tudjuk végezni a feladatot, mert kellően kreatívak, felkészültek vagyunk.
Az informatikai trendeket követve az Enterprise Group másik új szolgáltatásaként, együttműködve a Microsoft hazai képviseletével, szerverbérlési lehetőséget alakított ki a tervező, gyártó cégek számára, havidíjas konstrukcióban. Ezzel a megoldással a tervezők már nagy összegű beruházás nélkül is kihasználhatják a Solid Edge PDM funkcióinak előnyeit a csoportban történő munka során. A cég adatparkjában, nagy sávszélesség mellett Solid Edge Insight és Solid Edge for Sharpoint, valamint partnerportálok használatára is lehetőség van. Ezzel a gyártási és tervezési adatok egyszerűbben juttathatók el a műhely vagy a beszállítók felé.
Mindig fontos kérdés, hogy üzleti szempontból hogyan tekintenek egy országra. Mi Magyarország megítélése?
A nyugat-európai cégek „összeszerelő üzemként” tekintenek Magyarországra, amibe mi bedolgozunk. Nagyon sok mérnöki munkát teszünk ehhez hozzá. A PLM iparágban például hihetetlen „boom” van Magyarországon, pontosan azért, mert a magyar mérnöki kvalitás olyan magas színvonalú, hogy nagyon könnyen tud ehhez kapcsolódni és értéket teremteni. De kelet felé először a bizalmat kell megteremteni, és fokozatosan jöhet ezután a többi.
Keletről nézve rendkívül jó megítélésünk van mind szakmai, mind műszaki szempontból; másrészt viszont erősítenünk kell a kapcsolatrendszereinket. A másik oldalról viszont a nyugatiak bíznak bennünk, és rajtunk keresztül is el tudják képzelni azt, hogy kelet felé nyissanak. Ha ezt a fajta kettőséget ki tudjuk használni és be tudjuk tölteni a szerepünket, akkor azt gondolom, hogy nagyon sikeresek leszünk.
Hallgassa meg a beszélgetést!
