Gazdasági jövőkép szakértői szemmel

2015-05-14

Vajon hogyan hat az alapkamat-csökkentés a gazdaságra? Hogyan lehet a bérkülönbségeket csökkenteni, az adóterheket mérsékelni? A Kossuth Rádióban Orbán Előd, az Enterprise Group ügyvezető igazgatója és Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője vázolta nézőpontját a témával kapcsolatban.

„Azt látom, hogy fontos lenne a béreknek egy jelentős mértékű emelése, amivel el tudjuk érni az európai átlagot (vagy közelíteni tudunk az európai átlaghoz). Így sokkal biztosabb és kiszámíthatóbb jövőt tudnánk a munkavállalói rétegnek biztosítani; ez viszont szembe megy az inflációval és az alapkamattal. Itt tehát van egy olyan dilemma, amelyet fokozatosan, de fel kell oldani” – mondta el Orbán Előd a bérkülönbségekkel kapcsolatban, a hosszú távú döntések kapcsán pedig kiemelte: „Amit én ma hiányolok, az a hosszú távú jövőkép. Rövid távú intézkedések születnek –amelyek nagyon pozitívak, és értékeljük is őket –, de a közép és hosszú távval már sokkal kevésbé foglalkozunk. Ennek lehet oka a 4 éves politikai ciklus, de valójában ahhoz, hogy egy ország hosszú távon fel tudjon emelkedni, ahhoz először az oktatásba kell befektetni, utána az egészségügybe, hiszen a munkavállaló egészségügyi állapota szoros összefüggésben van azzal a produktummal, amit létre tudunk hozni. Ezután pedig a kis- és középvállalatokkal kell foglalkozni, hiszen ezek azok, amelyek a beszállítói lesznek a nagy ipari cégeknek”.

A kis- és középvállalatokat említve Török Zoltán hozzátette: „A gazdaság gerincét a KKV-k jelentik, és fontos, hogy a vállalkozói bizalom visszatérjen, azaz hogy merjenek beruházni. Rendkívül sok tényezőnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a bizalom bástyája újra tudjon épülni”. Az Enterprise Group ügyvezető igazgatója pedig a jövőképet illetően a következőképp fogalmazott: „Az infláció és a forint árfolyamára ugyan közvetlenül hatással bír a nemzetközi gazdaság állapota, de a KKV-k szempontjából sokkal fontosabb lenne a béremeléseket terhelő adók közvetlen csökkentése. […] Nem olyan rég jelent meg a kormányzat 2018-ig szóló konvergenciai elképzelése, hogy hogyan képzeli el a jövőt: mégpedig kellően optimistán. Cégvezetőként mi ezt úgy ítéljük meg, hogy tartalékokat kell beépíteni; […] az irány egyébként nagyon jó, és a kiszámíthatóság felé tolja el a cégvezetők a hozzáállását. Azonban nem teljes körűen kiszámítható az, hogy mi történik a külvilágban és annak milyen hatása lesz ránk, ezért mi egy picit pesszimistább forgatókönyvvel számolunk, mint amit a kormányzat maga megfogalmazott”.

Hallgassa meg az interjút!