Az Enterprise Group a tudásalapú gazdaság elkötelezett támogatója - Együttműködés az Óbudai Egyetemmel

2017-07-20

Az Óbudai Egyetem a globális felsőoktatási piac aktív és elismert szereplőjeként minőségi és versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény, amely az európai felsőoktatási térség részeseként tevékenyen és elkötelezetten vesz részt a tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásában. Az Enterprise Group évek óta szoros kapcsolatot ápol az egyetemmel a duális kooperatív képzés megvalósításában, mely a hallgatók egyre növekvő rétegének biztosítja a szakdolgozatok üzemi környezetben való elkészítését, a szakmai gyakorlat megszerzését.

Néhány szó az Óbudai Egyetemről

Az Óbudai Egyetem a Budapesti Műszaki Főiskola, illetve a jogelődök – Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Könnyűipari Főiskola – általános és teljes körű jogutódja 2010 januárjától. A hallgatók bekapcsolódhatnak az egyetem kutató-fejlesztő tevékenységébe, tudományos diákköri mozgalmába.

Az egyetem Budapesten 5 karral rendelkezik:

• A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon az alapképzésben magyar nyelvű gépész-, had,- és biztonságtechnikai-, mechatronikai mérnökök, illetve német nyelvű gépészmérnökök, valamint műszaki szakoktatók képzése folyik.
• A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon az alapképzés keretében villamosmérnököket képeznek.
• A Keleti Károly Gazdasági Kar az alapképzés során műszaki menedzser, gazdálkodási és menedzsment, illetve kereskedelem és marketing szakokon folytat képzést.
• A Neumann János Informatikai Kar feladata az elismert, gyakorlatorientált mérnök informatikus alapszak gondozása.
• A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar a könnyűipari mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és környezetmérnöki alapszakokon folytat oktatást.

Az Enteprise Group és az egyetem kapcsolata

Az Enterprise Group a Keleti Károly Gazdasági Karral és a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karral ápol szoros kapcsolatot. Ennek az együttműködésnek nagyon fontos alapja, hogy a vállalat vezetői, mérnökei, munkatársai közül nagyon sokan végeztek (illetve éppen tanulnak) ezeken a karokon, illetve jogelődein. Mi Kandósok, vagy Keletisek büszkék vagyunk a lezárt képzéseinkre, minden nap látjuk azok értékét, értékteremtő készségét. Kötelességünknek tartjuk, hogy személyes lehetőségeinkhez mérten tudásunkat, tapasztalatainkat megosszuk képző intézményünkkel, ezáltal segítve az oktatási színvonal további növelését, támogatva a fenntarthatóságot.

A Keleti Karról Pappné Dr. Nagy Valéria docens asszonyt kérdeztük a múltról, a cég és az egyetem közötti kooperációról: „1993/94-től évente eleinte 60, majd később 100-120 műszaki menedzser és gazdasági informatikus hallgató 15 hetes szakmai gyakorlatát szerveztem. A '90-es évek második felében a hazai ipar transzformációs válsága igen megnehezítette a megfelelő szakmai gyakorlati helyek megtalálását. Az első két év nehéz volt, de végül egy kiválóan működő informális hálózatot sikerült kialakítanom. A cégeknél szakmai gyakorlaton lévő hallgatók többsége maradt a gyakorlati helyen munkavállalóként, és már a következő évben maguk mellé kértek egy gyakornokot. Ahogy a korábbi tanítványok emelkedtek a szakmai karrier ranglétráján, úgy bővültek az elhelyezkedési lehetőségek. Minden évfolyam szélesítette ezt a hálót. Körülbelül 200 vállalattal tartottuk a kapcsolatot. Áprilisban telefonon jelezték, hogy milyen igényeik vannak, és hány főre van szükségük, én pedig kiválasztottam a megfelelő hallgatókat”- foglalta össze Valéria, aki pontosan felidézte azt a pillanatot is, amikor az Enterprise Group ICT üzletágának igazgatója, Juhász László felvette az egyetemmel a kapcsolatot.

„László is öregdiákként keresett meg, hogy megfelelő képességű gyakornokokat adjak számára a mindenkori üzletfejlesztési célok megvalósítása érdekében. Hosszú éveken át, rendszeresen 2-3 hallgatót foglalkoztatott először gyakornokként, majd munkatársként. Egyengette, segítette szakmai fejlődésüket. Szinte minden hallgató szakmai karriert csinált, akit szárnyai alá vett, ennek okán nem volt nehéz jó képességű, motivált gyakornokot találnom számára. 17 év alatt volt szerencsénk több mint 25 diáknak az előbb említett kapcsolat által gyakornoki lehetőséget biztosítani”– tartott számadást a docens asszony.

A műszaki-menedzser képzés megváltoztatásával a szakmai gyakorlat ideje jelentősen lerövidült, ami a gyakorlati programban résztvevő cégek számára nem célravezető. Az egyetem a duális képzésben látja a kiutat, melyre Valéria is kitért röviden.

„Ez az ideális helyzet addig állt fenn, ameddig meg nem változott a műszaki menedzser képzés tanterve, mely 6 hétre szűkítette a szakmai gyakorlatot, ami a cégek számára elfogadhatatlan. Ennyi idő alatt szinte semmit nem lehet megtanulni, illetve hasznosítani, így a vállalatok nem érdekeltek a 6 hetes foglalkoztatásban. Az új szakok utolsó féléves hallgatói - a tisztán gazdasági képzést adó Gazdálkodás és Menedzsment, valamint a Kereskedelem és Marketing szak, ahol megmaradt a 15 hetes szakmai gyakorlat – számára az jelent nehézséget, hogy a munkaerőpiaci versenyben sokszor hátrányban vannak a Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatóival szemben.

Beszélgetéseink, illetve véleményem szerint az egyik jó alternatívát kínáló távlati terv a duális képzés, ennek titka a hallgatók egyetemi tanulmányainak megkezdésétől befejezéséig biztosított gyakornoki oktatás.”

Dr. Temesvári Zsolt egyetemi tanár és dékán, a Kandó Kari együttműködésről foglalta össze gondolatait:

„A két intézmény már korábban folytatott egyeztetéseket a lehetséges együttműködésről. Igazán konstruktívvá 2016-ban érett a tervezett kooperáció. A 2016. november 17-én megrendezett XXXII. Kandó Konferencián az Enterprise több szinten is aktív résztvevője volt a rendezvénynek. Járai Tamás és Juhász László Robotépítési teória című előadása nagy érdeklődést váltott ki a jelenlevő hallgatók körében.

A konferencia keretében megrendezett II. Ipari Fórumon Juhász László ICT üzletág igazgató képviselte a céget. A Fórumon áttekintésre kerültek a 2015-ben megrendezett I. Ipari Fórum eredményei. Ezek közül a legfontosabb, hogy a cégek kiálltak a kooperatív képzés mellett, melyet rendkívül hasznosnak ítéltek.

Az I. Ipari Fórum eredményeként kormányzati intézkedés is született, mely révén olyan pályázati kiírásra került sor, ami támogatja a kooperatív képzés fejlesztését is. A II. Ipari Fórumon a kerekasztal beszélgetés során megerősítést nyert, hogy a kooperatív képzést támogatni kell, mint az ipar által kedvelt és hasznos képzési formát. Fontos vélemény fogalmazódott meg a tekintetben is, hogy a nyári 6 hetes kötelező gyakorlat nem alkalmas hasznos munkavégzésre, annak időtartamát célszerű lenne 5-6 hónapra növelni. Erre lehetőséget nyújt a kooperatív képzés.

Fontos véleményként körvonalazódott, hogy az ipar és az egyetem együttműködését erősíteni kell. Ennek egyik legfontosabb lehetősége a „hidak” kiépítése az intézmények között. Ennek első lépése a vállalatok által kiírt projektmunkák megjelenése az egyetemen, melyre a hallgatók akár már az 5. félévben pályázhatnak és a munkafolyamatban jelentős részt vállalnának a cég munkatársai. Azon hallgatók, akik a projektmunkájukat egy cégnél végzik, nagy valószínűséggel azt fogják választani, mint ami a kooperatív képzésük helyszíne. Ennek egyenes folytatása lehet a vállalatnál való elhelyezkedés. Összefoglalva igen ígéretesnek tűnik a jövőbeni együttműködés, mind a projektmunkák, mind a kooperatív képzés, a közös oktatási programok területén.”

Olvassa el a legfrissebb ICT Hírmondó további cikkeit is!