Megszakított felületek megmunkálása segédfelületek segítségével – A Visi megoldása

2016-12-14

A szerszámgyártásban sűrűn előforduló megoldandó feladat: a megszakításokat tartalmazó felületcsoportok megmunkálása. Ezek az üregek vagy egy kisebb marószerszámmal vagy tömbös szikraforgácsolással kerülnek kialakításra.

Az üregek méretétől függően nem biztos, hogy a nagyobb maró szerszámhoz választott megmunkálási ciklusok alkalmasak e területek megmunkálására az alábbi szempontok miatt:

• kedvezőtlen forgácsolási viszonyok és jelentős szerszámkopás, a fúró jellegű leválasztások vagy a hirtelen szerszámpálya-változások;
• a kialakuló felületi minőségi problémák, a maradéksimítások ki- és belépései, valamint a szerszámbehúzások;
• a működés szempontjából lényeges élek megóvása a legömbölyödéstől.

Így ezekben az esetekben valamilyen segédgeometriát kell felhasználni a megmunkálás elkészítése során. A Visi sokrétű felületmodellezési technikáival bármilyen bonyolultságú felület elkészítése megvalósítható. Azonban az eszközök hatalmas tárháza sokszor inkább bonyolulttá tehet egy programot a kezdő vagy a modellezésben nem annyira jártas felhasználók számára, mintsem felhasználóbaráttá.

A fejlesztők, szem előtt tartva e szempontot, megalkották az „Auto Constrained Surface” parancsot, amely a bemenő drótvázelemeket megvizsgálva meghatározza az összes szóba jöhető, valamint az adott esetre legjobban alkalmazható felületkészítési módszert. Ennek eredményeként a test éleit lelopva könnyedén elkészíthetőek a szükséges takarófelületek, melyek az integrált CAD-CAM megoldásnak köszönhetően pár kattintással felhasználhatóak a megmunkálásban köztes fájlformátumok vagy adatcsere használata nélkül.

Általánosan kijelenthető, hogy a megmunkált felület minősége nagymértékben függ a szerszámpálya mintájától. Ezek alapján a simító pályákról általánosan elmondhatóak:

• A szerszámpálya legyen párhuzamos a felület paraméter-vonalaival vagy a csatlakozó felületek határvonalaival.
• Törekedni kell a ki- és belépő mozgások minimalizálására.
• A pályaeltolások lokálisan mindig biztosítsák a megfelelő felületi érdességet.
• Ne legyenek hirtelen, nagymértékű ugrások a pályákban.
• Biztosítani kell az azonos irányú, egyenletes szerszámterhelést.

A Vero által fejlesztett simító ciklusok közül könnyedén megtalálható az adott geometriára alkalmazható optimális megoldás, mely biztosítja a fenti kritériumokat, s ezáltal elérhető a kívánt felületi minőség és pontosság a hosszabb szerszáméltartam mellett. A fenti ábrán három simító ciklus látható, melyek közös jellemzője, hogy a testről származtatott görbék segítségével befolyásolható és elérhető a kívánt mintájú szerszámpálya.

A felületek készítéséről és a megmunkálási ciklusokról ebben a videóban látható egy rövid összefoglaló. 

Olvassa el a szeptemberi PLM Hírmondó további cikket is!