hírek

hírek

hírek

Hogyan „fehéríthető ki” a magyar gazdaság?

2015-07-22


Vitán felül álló tény, hogy adózni senki sem szeret – azonban az adózás a köz érdekében elkerülhetetlen, az adóelkerülések csökkentése pedig így minden kormány kötelessége ezen érdekek védelmében. Vajon van-e olyan adókulcs, amely mellett nem érdemes csalni? A kormányzati intézkedések hozzájárulnak-e az adómorál javulásához? A Kossuth Rádióban Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő mellett Orbán Előd, az Enterprise Group ügyvezető igazgatója nyilatkozott az adózásról, arról, hogy miként lehet a fehér adósáv irányába mozdítani a gazdasági szervezeteket.

„Az a gazdaság, amelyben a szereplőknek a többsége a fehér sávban tartózkodik és alapvetően a szabályokat betartva működik, az a gazdaság és az az ország általában sokkal versenyképesebb, mint az, ahol nem így tesznek. Magyarország ebből a szempontból nagyjából középen helyezkedik el, hiszen sokkal jobb a szabálytudatosságunk, mint például bizonyos balkáni vagy keleti országokban, viszont messze elmarad egy angol, angolszász vagy német gazdasági szereplő szabálytudatosságától. Össztársadalmi és gazdasági cél is egyben, hogy a gazdaságunk a fehér zónában működjön, hiszen ezzel az egész társadalom fog nyerni. Hogy a választott eszközeink mind ebbe az irányba mutatnak, az nem kérdés; sokkal fontosabb kérdés inkább az, hogy hogyan vezetjük ezeket be, milyen időzítéssel, és felméri-e a kormányzat, illetve a döntéshozó azt, hogy melyik intézkedésnek közvetlenül milyen hatása lesz majd” – fogalmazott Orbán Előd.

Milyen intézkedés vihetné a „kifehérítés” útjára a gazdaságot?

„Kétféleképpen lehet a kifehérítés irányába elmozdulni egy gazdaságban. Az egyik a szabályok nagyon szigorú és nagyon következetes ellenőrzése és betartatása, a másik pedig pont ennek az ellenkezője: sokkal inkább a bizalmi elven működik – viszont ennek előfeltétele a viszonylag alacsony adóterheknek a megléte. Ha egy gazdálkodó szervezet azt tapasztalja, hogy sokkal kisebb adminisztráció mentén, sokkal kisebb adóteherrel tud működni, akkor az egyik oldalról sokkal jobb érzése lesz, hiszen érzi, hogy támogatja őt a környezet, a másik oldalról pedig azt látja, hogy befizet minden adót, amit szükséges, mert olyan magasságban mozognak az adóterhek, hogy butaság lenne ezt nem megtenni. Ha pedig nagyon következetesen betartatjuk a szabályokat, azt a többség negatív módon fogja megélni: őket mint pozitív adózókat érinti ez hátrányosan – nem azt látják, hogy azok, akik ÁFA-csalásból és egyéb, illegális módon működnek, azokra ez milyen hatást gyakorol, hanem az összmegítélésük az lesz, hogy számukra ismét nehezítés következett be, ami a versenyképességüket erőteljesen csökkenti” – fejtette ki a véleményét az Enterprise Group ügyvezető igazgatója.

Mikor érhetik el az intézkedések igazából a céljukat – olyan módon, hogy a megítélésük is pozitív lesz, és nem fogják ellenségesen fogadni őket az érintettek?

„Mindkét félnek változnia kell: változnia kell a kormányzati és jogalkotói oldalnak, hiszen mindaddig, amíg deficites a magyar költségvetés, az adóhatóságnak az az érdeke, hogy minél több adót hozzon be. Mindezt pedig mindenfajta módszerrel, legyen az a módszer közvetlen adóbefizetés vagy az adóhoz kapcsolható egyéb, bírság formájában beszedhető adó. Ez pedig már önmagában meghatároz egy magatartásformát és hozzáállást: mindig a hibát keresem, és a hibát akarom negatív módon elítélni-megítélni. Abban a pillanatban, hogy ez megváltozik, és el tudunk érni abba a pontba, hogy nem deficites a költségvetésünk, és az adóhatóságnak van mozgástere, abban a pillanatban elindulhat az a tudatossági változás, hogy a gazdaságban dolgozó cégek, azoknak a vezetői partnerei az államnak. Az állam ezektől a cégektől beszedett adókból képes fenntartani önmagát, és így tudja megvalósítani a célokat. Azt gondolom, hogy ez pedig a másik oldalnak a tudatosságát is meg kell, hogy változtassa, nevezetesen a gazdasági szereplőkét: hiszen látniuk kell azt, hogy pontosan mire költik el az ő adóforintjukat.”

„Az adózás kérdésében három feltétel mindenképpen szükséges. Az egyik a transzparencia, láttatnunk azt, hogy mire, hogyan, mit költöttünk el. Ezt egyfajta társadalmi konszenzusnak kell kísérnie. A másik oldalról ennek el kell indítania egyfajta tudatossági változást a gazdasági szereplők fejében: tudom, hogy mire költjük el az adómat, és mi a (nem csak jogi, nem csak gazdasági, hanem szociális) következménye annak, ha én nem fizetem be az adómat. A harmadik rész pedig a kormányzati oldal és az adóhatóság oldala: partnernek kell tekinteni az adóalanyokat, hiszen az adóalany nem ellenség vagy ellenfél, akit le kell győznöm egy adóvitában, hanem olyan partner, aki hozzájárul ahhoz, hogy ez az ország sikeres legyen és működni tudjon.”

 

Hallgassa meg a beszélgetést!

Sajtókapcsolat
Kommunikációs partnerünk a Corpus Communications Kft.
Corpus Communications
1025 Budapest, Csatárka út 82-84.
Tel: +36 1 321 1516    Mail: mail@corpuscom.hu    Web: corpuscom.hu

Hírek