hírek

hírek

hírek

A gazdasági növekedés feltételei a mai Magyarországon

2015-08-17


Több olyan tényező is van, amelyek megteremtik a feltételét a mai Magyarországon a 3%-os gazdasági növekedésnek: a jegybanki alapkamat 7% helyett 1,35%, olcsóbbak a hitelek, és alacsony az infláció. Ezt az MNB nem csak az alapkamat leszállításával igyekezett megtenni, a többszörösen kiterjesztett növekedési hitelprogram is ezt a célt szolgálta. Ez utóbbi a kisebb vállalkozásoknak segít, míg az alacsony kamatkörnyezet a nagyobb vállalatoknak teremti meg a kedvezőbb finanszírozású kölcsönök felvételének lehetőségét. Mit érzékel ebből a mezőgazdaság, és mit érzékel a kis- és középvállalkozói réteg? Ezzel kapcsolatban fejtette ki véleményét a Kossuth Rádióban Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, dr. Zöldréti Attila egyetemi docens és Orbán Előd gazdasági szakértő, az Enterprise Group ügyvezető igazgatója.

„A növekedési hitelprogram nagyon jó eszköz volt arra, hogy a közel 2000 milliárd forintnyi hitelállományt – amely kint volt 2009-ben a piacon – (részben) vissza tudta pótolni; az alapkamat csökkentése pedig általánosságban stabilitást és kiszámíthatóságot hozott a gazdaságba, ami kulcspillére a növekedésnek” – fogalmazott Orbán Előd. „Ennek persze van azért árnyoldala is: nem valódi növekedést generáltak, hanem csak a cégek versenyképessége javult olyan formában, hogy csökkentik a költségeiket, de valójában ezek az összegek nem új fejlesztésekbe kerültek bele.”

Vajon mikor lehet ebből valós eredmény?

„A hitel lehetősége csak az egyik pillére annak, hogy megfelelő módon tudjon növekedni a gazdaság. Emellett legalább három lényeges dologra van szükség: az első a megfelelő méretű és fizetőképességű piac, hiszen a piac összefüggésben van a jövőképpel. Az emberek csak akkor vesznek fel hitelt (főleg 2009 óta), amikor nagyon biztos és kiszámítható számukra a környezet. A második dolog tehát a jövőkép. A harmadik tényező pedig a szakképzett munkaerő – ez a mi piacunkon különösen érzékeny kérdés, hiszen az informatikában a mai szakképzett munkaerő számára komoly lehetőséget nyújt a külföldi munkavállalás; rendkívül sok szakembert veszítünk el az országban, az informatikai piac jelenleg nagyjából 10.000 fős szakemberhiánnyal küzd.”

Európai viszonylatban Magyarországon a vállalkozók igencsak borúlátóan ítélik meg a jövőjüket. Ha a lehetőségeket nézzük, mennyire változhat a jövőképük?

„Ahhoz, hogy ez megváltozzon, kell egy kiszámítható és stabil adórendszer, amelyben a vállalkozó azt érzi, hogy ő, mint adófizető, társa az államnak, és transzparens módon látja, hogy mi is történik az ő adójával. Nagyon fontos számára, hogy a szabályozó környezet is kiszámítható és stabil legyen. Harmadrészt pedig lényeges, hogy egyértelműek legyenek azok a trendek, hogy az ő piacán, az ő területén mi fog történni, milyen változások várhatóak. Ha ezekkel nincs tisztában, akkor sokkal óvatosabban fog dönteni, az óvatosság következménye pedig a visszafogottság, ebből fakadóan biztosan nem lesz akkora bizalom a jövőt illetően, mint amekkora lehetne. Mindenesetre sokat nyom a latba az, hogy a banki alapkamat szépen lecsökkent; fontos az is, hogy van lehetőség hitelhez jutni, és ha valaki ezt igénybe akarja venni, akkor jellemzően igénybe is tudja venni.”

Célként lehet megjelölni azt is, hogy bent maradjon egy összeg, ami a gazdaságot is felpörgetheti, és újabb reményt adhat arra, hogy hitelt vehessenek fel a vállalkozók?

„Tekintsünk vissza a második világháború utáni Németországra – hogy mi történt ott, és ma a német gazdaság miért olyan erős. Nyilvánvalóan a nagyvállalatok részesei az erős gazdaságnak, de lényeges azt kihangsúlyozni, hogy a német gazdaságnak az igazi erejét a kis- és középvállalkozások adják. Ők adják ugyanis a gerincét a gazdasági teljesítménynek, ők adják a foglalkoztatottság zömét, és ők adják egyébként az adóbevételnek is egy jelentős részét. Rövid távú eredményeket el lehet érni nagyvállalatok idehozatalával és az ő beruházásaik elindításával; de közép és hosszú távon nem ez az igazi megoldás, hanem a kis- és középvállalkozásoknak az erősítése és azoknak a fejlesztése. Ez lehet az egyetlen hosszú távú cél, hiszen ezek a vállalatok jellemzően hazai tulajdonúak, jellemzően itthon adóznak, és jellemzően magyar munkaerőt használnak, magyar szolgáltatásokat vesznek igénybe; tehát így sokkal inkább bent marad a tőke a magyar gazdaságban.”

 

Hallgassa meg az interjút!

Sajtókapcsolat
Kommunikációs partnerünk a Corpus Communications Kft.
Corpus Communications
1025 Budapest, Csatárka út 82-84.
Tel: +36 1 321 1516    Mail: mail@corpuscom.hu    Web: corpuscom.hu

Hírek