Vállalatunk a negyedik ipari forradalom hajnalán - A Modern Vállalkozások Programja – ügyfélmenedzserünk tapasztalatai

Október 4-én Dunaújváros adott otthont egy nagyon fontos és érdekes rendezvénynek, amely a Modern Vállalkozások Programja jegyében megtartott Információs Nap volt a Dunaújvárosi Iparkamara szervezésében. Ezen az eseményen vállalatunk három üzletággal képviselte magát, így a PLM és Industry mellett az ICT üzletág képviseletében én is részt vehettem az előadásokon, beszélgetéseken.

Joggal merülhet fel az olvasóban: miként kapcsolódik össze egy hazai KKV szektor számára szervezett informatikai témájú szellemi műhely a negyedik ipari forradalommal? Mielőtt erre a kérdésre is kitérnék, tekintsük át röviden az előző három ipari forradalmat, kontextusba helyezve az összes eddig felületesen érintett jelenséget, és a jelenkori Dunaújvárosból képzeletben utazzunk vissza a XVIII. század végi Angliába!

Ipari forradalom alatt a gazdaság, a termelés, a technológia robbanásszerű, forradalmi és alapvető átalakulását tekinthetjük, amely kiindulása után egy öngerjesztő folyamattá válik, teljesen új alapokra helyezi az üzleti folyamatokat, és ennek nyomán a társadalom életének összes aspektusára komoly hatást gyakorol. Ez annak idején a gőzgép ipari alkalmazásával kezdődött a XVIII. század végén Angliából kiindulva, először a textilipar gyökeres átalakításával, majd aztán minden szektorban a termelékenység növelésével. Infokommunikációs szempontból az újságok, könyvek tömeges elterjedése a leginkább említésre méltó. Ezt követte a XIX. század végén, XX. század elején a második ipari forradalom, amelyet az elektromos áram ipari munkára fogása jellemzett; a vegyészet, olaj- és acélipar voltak az élen járó versenyzők, elindult a tömegtermelés, és ismét az infokommunikáció szemszögéből nézve: megjelent a rádió. A harmadik ipari forradalomban, a XX. század végén, számítógépek és mikroelektronika segítségével lehetővé vált a tömeges személyre szabás addigi paradoxonja, legfontosabb jellemzői a decentralizáció és a globalizáció. A dunaújvárosi konferenciatermekben pedig konszenzusra jutottunk abban, hogy a negyedik ipari forradalom elején tartunk (lokálisan mindenképp), amely legfontosabb jellemzője, hogy a minket körülvevő berendezések összekapcsolódnak informatikai megoldások által, amelyek ilyen módon egy intelligens rendszert alkotnak a környezetünkben.

Azért is fogalmaztam ennyire a konferencia tapasztalatára koncentrálva, mert amíg az első és második ipari forradalom mindenki által jól beazonosított történelmi-gazdasági jelenség, addig a harmadik és negyedik nem feltétlenül ennyire éles és egyértelmű, találkozhatunk olyan véleményekkel, amelyek a jelenkort és a közelmúltat némileg másképp értékelik. Ha elfogadjuk a negyedik ipari forradalom tényét, el kell gondolkodnunk az intelligens épületek, WEB 2.0, online gazdaság korán, amelyben az információ válik a legfőbb értékké, termelőeszközzé, és amelyben jelenleg élünk, amely teljes kiteljesedése felé haladunk.

Megfigyelhetjük az ipari forradalmak közös jellemzőit:
• Egy-egy ipari forradalom egyre kevesebb időt vesz igénybe.
• A forradalmak vívmányai egyre gyorsuló tempóban érnek életciklusuk végére.
• A forradalmak egyre kevésbé lokalizálhatóak, egyre vékonyabb réteg marad ki a hatásuk alól. Gondoljunk csak arra, hogy annak idején egész régiók maradtak ki az első ipari forradalomból, és kapcsolódtak be rögtön a másodikba. Lassan elképzelhetetlenné válik, hogy nagyobb tömegek mentesüljenek a jelenlegi ipari forradalom hatása alól.
• Az informatika, infokommunikáció szerepe egyre komolyabbá válik, az utolsó ipari forradalmakat már ezek a vívmányok dominálják.
• Az ipari forradalmak mindegyike képes átformálni a teljes gazdasági és társadalmi életet.
• Az ipari forradalmak közös jellemzője, hogy azok a vállalatok, amelyek felismerik a benne rejlő lehetőséget, és időben lépnek, meghatározó versenyelőnyt szereznek, a követő cégek lemaradnak, és nagyon nehéz helyzetből indulva kénytelenek adaptálni a vívmányokat.

De miért emeltem ki mindezt ilyen részletesen? A hazai gazdasági élet alapvető változások előtt áll. A nagyvállalatok többsége már ezekkel a változásokkal számol, reagál az új idők szavára, együtt él vele.

A KKV szektor legtöbb szereplője azonban még be kell, hogy lássa, hogy nem lesz lehetséges az, hogy idejétmúlt technikákkal próbáljon talpon maradni a versenyben – a történelmi példák hevében gondoljunk csak egy középkori karavella és egy atomhajtású modern tengeralattjáró képzeletbeli ütközetére –; lehetnek akármennyire tökéletesek is a bevált módszerek, nem számíthatnak komoly sikerre, ha nem reagálnak az új kihívásokra.

A Modern Vállalkozások Programja, amelyben vállalatunk is aktívan részt vesz, segít a kisebb hazai vállalatoknak adaptálni azokat az újdonságokat, amelyek a hosszú távú sikerüket biztosíthatják. Akik ezt időben észlelik, követendő példaként fognak tudni versenytársaik előtt járni.

Az eszközök pedig szerteágazóak lehetnek: az értékteremtő folyamat automatizálása, gyorsítása, az információk azonnali és mélyelemzésének, releváns adatok kinyerésének a lehetősége, internetes piacterek használata és lehetőségeik kihasználása, a médiazajban a figyelem felkeltése, vevők megtartása és újak akvirálása – hogy pár alkalmazásoldali példát ragadjak ki. Ezen kívül szükséges az alapinfrastruktúra modern gazdasági hadviselésre való alkalmassá tétele: információbiztonság kialakítása, valós idejű és mindenre kiterjedő kommunikációs hálózatok építése, nagy sebességű és megbízható belső informatikai hálózat rendelkezésre állása, felhőalapú megoldások bevezetés – hogy itt is pár kiemelten fontos témakört vegyünk sorra. Az Enterprise Group ezeket a megoldásokat folyamatosan prezentálja, szállítja és üzemelteti partnerei részére, ilyen értelemben a konferencia megerősítésként szolgált arra, hogy a megfelelő ügyfelekkel ezen az úton képesek vagyunk végigmenni, és meg is kell tennünk az összes lehetséges erőfeszítést arra irányultan, hogy ez meg is valósuljon, hiszen közös érdekünk. 

Emellett a Modern Vállalkozások Programja rávilágított arra is, hogy van egy nagyon széles réteg, amely jellemzően a kisebb és közepes gazdasági szereplőkből tevődik össze, ahol a legfelső vezetés elkötelezett az informatikai fejlesztések és az új ipari forradalom pozitív hatásainak kiaknázása mellett, de nagyon komoly költség-haszon elemzést igényel számukra minden ilyen lépés megtétele. Ezeken az elemzéseken részben túl vagyunk, és nagyon sok olyan eredmény született belőlük, amely alátámasztja a mostani erőfeszítéseink, megoldásaink létjogosultságát. Azonban le kell vonni a szükséges konzekvenciákat és meghatározni a termékfejlesztés további területeit, ezeket az igényeket kielégítendő. Dolgozni fogunk a jelenlegi megoldásaink mellett például a szolgáltatásalapú csomagok összeállításán a dinamikusan változtatható előfizetési modellek irányába, hogy továbbra is minél szélesebb hazai gazdasági körnek tudjunk segíteni a legmagasabb szintű versenyképesség folyamatos biztosításában.

A dunaújvárosi konferencia nagyon hasznos és komoly kitekintést adott a piaci trendek sikeres követéséhez, amely minden üzletágunk, így az ICT számára is egyrészt fontos tanulsággal szolgált, másrészt megerősített abban, hogy a mostani fókuszpontjaink helyesek. Óriási kihívás áll a hazai KKV és nagyvállalati szektor előtt egyaránt, de hiszünk abban, hogy azok a vállalatok, amelyekkel kapcsolatban állunk, a mi közreműködésünkkel egy új digitális érában fognak tudni kiemelkedő sikereket elérni. Úgy látjuk, hogy a Modern Vállalkozások Programja és a negyedik ipari forradalom semmiképpen sem fenyegetés a gazdasági szereplők részére, inkább egy komoly lehetőség azoknak, akik fogékonyak az üzleti folyamataik informatika- és információalapú transzformációjára.

Matheser Dániel
ICT ügyfélmenedzser beszámolója